Az esővízgyűjtés működése

Az esővízgyűjtő rendszer működése pár egyszerű lépésben összefoglalható:

• esővízgyűjtés
• az összegyűlt esővíz szűrése
• esővíz tárolás
• a tárolt esővíz felhasználása
• a felesleges esővíz elhelyezése

Az esővízgyűjtő rendszer összességében nem alapszik bonyolult dolgokon, de az egyes lépcsőket részleteiben érdemes ismerni ahhoz, hogy megfelelően kiépített és fenntartható rendszert állítsunk össze. A működés részleteiről olvashat az alábbiakban.

Esővízgyűjtés

Az esővízgyűjtés az épület tetején történik. Fontos, hogy a talaj szilárd burkolatairól nem gyűjthető esővíz, mivel nagy mértékben rontaná a víz minőségét.

A legtöbb tető alkalmas esővízgyűjtésre, kivéve:

• folyamatos szennyezésnek kitett - pl. cementgyár vagy galambtenyészet közelében lévő - tető
• nádtető
• azbesztcementből, azaz eternitből készült tető
• bitumen bevonattal ellátott tető (mosógép csak akkor használható az ilyen tetőről összegyűjtött esővízzel, ha már a tető színezése nem mosódik a vízbe)
• fémburkolatú tető (kivéve rozsdamentes acél)

A tetőn összegyűlt esővíz a csatornarendszer segítségével jut a szűrőhöz.

Az esővíz szűrése

Az esővíz szűrése általában két fokozatban történik.

Első lépcsőként egy ereszcsatornába vagy más ponton elhelyezett szűrő felfogja a vízzel hordott nagyobb szennyeződéseket, pl. falevél.
Egy ilyen avarfogó szűrő készülhet drótból vagy műanyagból. Takarítani legalább évente egyszer szükséges, ezt általában az őszi időszakban érdemes megtenni.

A szűrés második fokozata a finomszűrés. Ez a szűrő már közvetlenül az esővízgyűjtő tartály előtt helyezkedik el a lefolyóban.
Rézből vagy titánötvözetből készül, mikroszitáján - szűrő finomságtól függően - a 0,5 mm-nél nagyobb szennyeződések - pl. madárürülék, törmelék, magvak, stb. - fennakadnak.
Karbantartást nem, de ellenőrzést igényel.

További finomszűrő beépítése nem szükséges, mivel nehezítheti a szivattyú dolgát és baktériumtelep kialakulását eredményezheti.

Az esővíz tárolása

Az esővízgyűjtő tartály az egyik legfontosabb része az esővízgyűjtő rendszernek.

A tartályra vonatkozó követelmények:

• vízzárás
• fénymentesség
• legfeljebb 18 °C-on kell tartania az esővizet
• legyen túlfolyó rész, ami lehetőség szerint szikkasztóban végződik
• tiszta vízrétegből történjen a vízkivétel: a mindenkori vízszint alatt 15 cm-rel (ezt az úszós szívócső használata teszi lehetővé)

Ezen felül a tartályt a felhasználásnak és a csapadékmennyiségnek megfelelően kell méretezni. A túl kicsi és a túl nagy tartály sem jó.
Kattintson ide, hogy egyszerűen kiszámolhassa az Ön számára szükséges esővízgyűjtő tartály méretet.

Az esővíz felhasználása

Az esővíz felhasználása az esővízgyűjtő rendszertől függően számos területen lehetséges.
Szűrés nélkül tárolt esővíz felhasználható:

• kerti locsolás, öntözés
• kerti tó feltöltés
• autómosás
• egyéb takarítás

A szűrt esővíz felhasználási köre kibővül, segítségével, akár vízfelhasználásunk 50%-a is megtakarítható:

• WC öblítés
• mosás
• benti takarítás

Bővebb magyarázatot ide kattintva talál.

A felesleges esővíz elhelyezése

Amennyiben az esővízgyűjtő tároló befogadóképességét meghaladó esővíz gyűlik össze a felesleges esővizet el kell helyezni. Erre a legcélszerűbb módszer a szikkasztás, amely a víz elszivárogtatását jelenti.
Az elszivárogtatás nem csak a felesleges víz elhelyezésére megoldás, a kertben lévő növények vízellátását is biztosíthatja.

Az egyik megoldás erre a modern, műanyagból előre elkészített szikkasztó. Ezek a szikkasztók gyors és típustól függően moduláris megoldást jelentenek a felesleges esővíz elszivárogtatására.

A másik megoldás egy lyukakkal ellátott PVC cső (dréncső) használata. A csövet fagypont alá, vaskos mosott kavicsrétegbe (kulékavics) kell leásni, némi lejtéssel (fél cm-es lejtés 1 méteren). Érdemes geotextíliával elválasztani a dréncsövet és a kavicságyat, így az esetleges hordalék nem tapad meg a kavicsrétegen.

A szikkasztók méretét (pl. dréncső hossza) attól függően kell megállapítani, hogy milyen vízelnyelő képességű az adott talaj.